2017. január 27., péntek

1.fejezet - Még is mi ez az egész?

"Jobb egy pillanatig gyávának lenni, mint halottnak életünk végéig."







Egy tökéletes szombat reggeli napra ébredtem. Elővettem a telefonomat a párna alól, hogy megnézzem mennyi az idő. Az óra delet mutatott, így kimásztam az ágyból és a konyhát céloztam meg. Mivel rendesen kialudtam magam ezért kávé helyett egy forró csokit ittam egy kis keksszel. Mikor a bögrét a mosogatóba raktam akkor valaki csengetett. A kis rózsaszín mamuszomba eltotyogtam az ajtó elé, majd csak egy kicsit nyitottam ki. Ahogy megláttam, hogy Bella és Matt áll az ajtó előtt szélesre tártam, hogy bejöhessenek.

- Hát ti? Mi szél hozott? - mosolyogtam rájuk. Ők egyből a kanapét célozták meg és a kezembe nyomták a kabátjukat. Én felakasztottam azokat, majd eléjük álltam.

- Gondoltuk unatkoznál és jöttünk boldogítani. - mondta Bella és elindult a konyha felé. - Remélem van forró csoki! - kiabált ki onnan.

- A mosogató feletti polcon! - árultam el neki és Matt felé fordultam. - Kövesd Bellát én mindjárt jövök csak átöltözök. - mosolyogtam rá.

- Rendben! - bólintott egyet és úgy mint egy kis gyerek futott be a konyhába. - Csinálj nekem is Bell! Naaa! - Matt olyan mint egy cuki kisfiú aki ha nem kap forró csokit akkor rögtön duzzogni kezd. A szobámba mentem, majd egy egyszerű melegítő ruhára cseréltem re a hálóingemet. Örülök, hogy átjöttek Belláék mert igazuk van, csak unatkoznék egyedül. Mikor éppen kiakartam nyitni az ajtót Bella jött be a szobába és taszigált vissza a szekrény elé.

- Ne olyan sebesen! Ebben fázni fogsz.

- Miért? Megyünk valahova? - néztem rá értetlenül.

- Igen! Méghozzá a Parkba! Nem hallottad, hogy valami ünnepség van? - húzta fel az egyik szemöldökét mire én megráztam a fejem. Semmilyen ünnepségről nem hallottam. Újból kinyitottam a szekrényemet és egy belül bundás farmert választottam és egy kötött pulcsit. Barátnőm felé fordultam aki egy bólintással jelezte, hogy ez megfelel. Kinyitottam az ajtót és a kabátokért mentem.

- Ilyen sokáig tart ruhát választani? Bony te mindenben jól nézel ki. - kacsint rám mire neki dobom a kabátját.

- Csak fogd be! - nevetem el magam mire Bella megszólal.

- Na, és én? Engem folyton kihagysz mindenből! - üti meg a vállát.

- Hát ha te egy boszorkány vagy!? - szalad ki az ajtón. Mi csak összenéztünk Bellel és röhögve mentünk utána. Becsuktam az ajtót majd a kulcsot vettem elő, hogy be is zárjam. Hirtelen egy furcsa érzés kapott el, mintha valaki figyelne, de nem foglalkoztam ezzel, inkább Belláékkal indultam el a parkba. Egész úton hülyéskedtek, de valahogy még sem tudtam kiverni a fejemből azt a furcsa érzést mert még mindig éreztem. Hirtelen jutott eszembe a levél.

- Matt amúgy könnyen kitaláltam, hogy te vagy az a leveles fickó! Máskor valami jobbat találj ki! - löktem meg egy kicsit mire furán nézett rám.

- Milyen leveles fickóról beszélsz? Én nem csináltam semmit! - tette fel a kezét védekezés szerűen.

- Akkor ki volt? Kaptam egy levelet egy fura szöveggel együtt. - néztem rá Bellára aki szintén nem intett, hogy nem ő volt és nem tud róla semmit. - Hát jó... Nem lényeges, szerintem félre küldték.

- Itt vagyunk! - kiáltott fel Matt mikor megéreztük a kürtös kalács illatát, de ez nem segített mert a furcsa érzés csak rosszabb lett, de próbáltam titkolni. Egy kényszer mosolyt festettem az arcomra és követtem a barátaimat. Egész végig csak ettünk és ittunk, illetve néztük a helyi táncosokat akik valóban nagyon ügyesek voltak. Este kilenc fele értünk haza úgy, hogy haza kísértek. A furcsa érzés meg kezdett elhalványulni ezért a félelmem érzetem is megszűnt létezni. Bedugtam a kulcsot a zárba és kinyitottam az ajtót. Megint csak a meleg fogadott ami jó érzéssel töltött el. Éreztem ahogy a testem kezd felmelegedni. A szobámba vettem az irányt, de oda fele menet belerúgtam valamibe. Már megint az a doboz volt. Ha nem Matték, akkor ki küldhette? Nem is akartam vele többet foglalkozni inkább felkaptam majd a kinti kukába kidobtam. Ne is lássam. Ismét a szobámat környékeztem meg és ledobtam magamról a ruháimat és eldöntöttem, hogy befekszek a jó meleg vízbe a mai hideg után. Megeresztettem a vizet és mikor már úgy láttam pont jó elállítottam a csapot és befeküdtem. Az egész testemet átjárta a meleg. A következő pillanatban próbáltam nem meg fulladni mert elaludtam. Kiszálltam a mára már kihűlt vízből és a törülköző felé nyúltam. Magam köré tekertem majd a telefonomat néztem meg. Hajnali kettőt mutatott az óra. Csoda, hogy nem fulladtam meg. Leraktam a ruháimra a telefont mire hirtelen elsötétült minden.  Nem kicsit ijedtem meg ezért felsikítottam. Rögtön a kezembe vettem a telefont és azzal kezdtem el világítani. Lépéseket hallottam ezért azonnal halkabbra vettem a tempót és a rendőrséget tárcsáztam. Mikor elkezdtem hívni még jobban el uralkodott rajtam a félelem mert csak kisípolt. A lépéseket egyre hangosabban lehetett hallani míg nem meg állt a fürdőszoba előtt. A szívem a torkomban dobogott és úgy éreztem menten elájulok. Nem hallottam további lépteket, csak azt hogy valami átcsusszant az ajtó alatt, majd a betörő szépen lassan távozni kezdett. A léptek megszűntek és egy ajtó csapódást hallottam. 

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Benne vagyok a blog cserében, ki is tettünk. :)
    http://colorfuldaysmagazine.blogspot.hu/

    VálaszTörlés